Eredményeim:

2010:
Rallycross OB. Div. 9 -1400 I. hely, abszolút 6. hely
I. futam Máriapócs: II.hely
II. futam Máriapócs: kiestem ütközés miatt
IV. futam Kakucs: II. hely
V. futam Melk: I. hely
VI. futam Fuglau nem indultam

2011:
Rallycross OB. Magyar Kupa (Div.9) -1400 géposztály
I. futam Máriapócs: V. hely , abszolút IX. hely
II. futam Nyirád: IV. hely, abszolút XI. hely
III. futam Máriapócs: IV. hely, abszolút VIII. hely
IV. futam Kakucs: IV. hely, abszolút XII. hely

2014. július 25., péntek

Velodrom Millenáris 2014. - "öregesen, ahogy jól esik"

Már régóta fájt a fogam rá, hogy részt vehessek ezen a megmozduláson, de minden évben május elsején rendezték, amikor mi a Városligetben találkozunk a "szocialista járműipar gyöngyszemein". Ezért is örültem, amikor jött a meghívó tavasszal Noszvai Andrástól - ki is posztoltam a Skoda Klub oldalára a hírt, legyünk minél többen skodások. Direkt Beja kocsit neveztem be, mint öreg versenyautót - vele szerettem volna döntött pályás fotót, ez volt az egyik fő cél.

amiért mentünk sikerült 

A  rendezvény reggelén megcsináltam a gázpedál útját egy hoszzú csavar és egy menettoldó segítségével, ne járjak úgy, mint Máriapócson, majd érkeztek a srácok és indultunk stílszerűen Maurar Balázs GLS Skodájával húzva a kutyán a versenyautót. Röpke hármnegyed óra sorbanállás után bejutottunk a Velodrom pályára, amely így viharverten is impozáns létesítmény, különleges atmoszférával, majd beálltam a Skodák sorába , ahol a gyárias veteránokat a következő típusok képviselték: két gyönyörű 110R coupe Bánóczi Zoli "Rozikája" és Meszi zöld autója, Márkus Andris és Kovács Péter S100-asai és Ivkovic Peti Rapidja. A tuning szekciót Kovács Péter 130RS raeplikája és Móki barátom 130LR replikája erősítették, míg mögöttünk egy volános Wartburg kombi mellett egy 1000MB, kicsit távolabb Balog Zoli barátunk 110R coupéja, illetve a historic rallye standon Sándor Pista bácsi és a legendás 110L Rallye állt.
A több, mint harminc fokos hőségben az első nagy beszélgetős- üdvözlős, nézelődős kör után, mivel a pályán még nem történt semmi, bevettük magunkat a Récsey Centerbe ebédelni, mire visszatértünk indultak a körözések - sajnos egy csúnya, többszereplős motoros baleset miatt (az okokat és tanulságokat most hagyjuk- már Andrással is megbeszéltük személyesen) az épphogy beindult rendezvény ismét megállt - mi egy ismételt bandázás után visszamentünk a Récseybe.
Kora este aztán elkezdődött ismét a móka, Beja álló helytében is nagy sikert aratott - kicsit féltettem, hogy a sok csilli-villi veterán között, nem lesz sikeres, de pont az ellenkezője történt, szinte nem volt pillanat, amikor ne mustrálta, fotózta volna valaki, külön jól esett távolról figyelve, amikor pózoltak mellette és úgy fotózkodtak vele a látogatók.
Kétszer sikerült felmenni a pályára, először egy versenyautós csoportban, majd másodszor egy Skoda futamot alkotva - nagyon jó élmény volt! Nem mentünk gyorsan 60-90 közötti tempóban köröztünk Móki barátom elmondása szerint, de nagyon hangulatos volt a sötédedő estében a döntött kanyarokban az 500 méteres katlanban kocsikázni.




Köszönöm ezúton is mindenkinek aki hozzájárult az élményhez!  
A fotókért köszönet: a totalcar/Maszlik, RVO/Háfra Zsolt, Ivkovic Peti és Sződy tesók!

2014. június 20., péntek

Pünkösdi Rallycross és Drift Fesztivál - Máriapócs 2014. június 8-9 - avagy

Avagy... sok alcím jutott eszembe - de a legjobban ez tükrözi: Máriapócs, csak így röviden. Tudvalévő, hogy kedvenc hangulatú pályám és én mióta előfordulok a rallycrossban haragban állunk, vagy tán Beja és a pálya...A beszámoló is késett -mert vegyesek az érzelmek, na de vágjunk bele!
A verseny előtt jöttek a szokásos kis problémák, a motor bekerült Sanyiba (az utcai faros) a verseny előtt, hogy minden ok. legyen, hát nem volt az - egy napom elment a verseny előtti utolsó előtti napon, mire rájöttem mi okozza azt a problémát, hogy felül nem megy az egység. Gyanús volt, hogy visszaköpi a benzint - szétszedtem ripityomra, hogy vezérmű tengelyt cseréljek, aztán rájöttem, hogy jó öreg cseh barátom Jaroslav Fityma eggyel lejebb ütötte be a jelet az alsó vezérmű kerékbe. A weberek továbbra sem üzemeltek megfelelően, egy mechanikus Jikov került a gépre - én állat a gázpedált nem cseréltem ki gyári nyitásúra - ennek később lett majd jelentősége...
Szombaton visszakerült a motor a versenyautóba, Balog Józsi barátomnak külön köszönöm a segítséget az összepakolásban, majd Balogh Peti barátom és párja Emese és a Transit & trailer megérkeztek, mint szállítóink kicsit éjfél után. Szóval útra kelt a csipet csapat kiscsaládom tagjaival együtt.
Reggel gépkönyvezés, két év kihagyás után, néhány hiba a listán a megváltozott szabályoknak köszönhetően, illetve egy kábelt rosszul kötöttem vissza. Egy óra sorbanállás adminisztratívon majd egy kis szerelés 32 fokban, hogy a hibalistát kijavítsuk - sajnos emiatt nem tudtam részt venni a szabadedzésen - ennek később lett majd jelentősége...
Az időmérő edzés második bal kanyarjában kinyílott az ajtóm (hurrá!), így azt fogva, egy kézzel vezettem és próbálgattam a megújult Beja asszonyt, miközben konstatáltam, nagyon lent van az orra a hátsó murván...
A lényeg, hogy sikerült egy utolsó időmérőt futni úgy, hoyg közben nem is nyomtam padlógázt - ennek később lett majd jelentősége...
újra a pályán

Beja 2014.

Az első kvalifikációs futamban egy Opel Corsa és kupás Suzukik mellől rajtoltam - gondoltam nem lesz nagy falat egyik sem, aztán meglepődtem, miután kiugrottam közülük Beja saját maga visszavette a gázt - miközben én tapostam a pedált, gykorlatilag félgázom volt az első körben, a murván így is beleharaptam a kígyó farkába és majdnem megnyomtam egy Suzit, aztán a második körre leesett a bowden csoki a gázpedálnál - itt már lett jelentősége az apró-cseprő felkészületlenségemnek...
azt hiszem a kézmozdulat mindent elárul...

Az este megnéztük a kanadai F1-et a tv-ben és mint akit fejbe vertek aludtunk, majd egyik barátom egy marék gázbowden csokival érkezett reggel - Köszönet érte Jeszenszky Misinek, mint helyi erő!
Dupla csokikkal elöl-hátul felvértezve álltam fel magabiztosan a második előfutamra, de ugyanaz történt, mint az elsőn, annyi különbséggel, hogy végig tudtam menni és ez megismétlődött a harmadikon is, de kiállással. Sajnos a sodrott bowdenen vándoroltak a csokik én meg egy ilyen piszlicsáré hiba miatt kerültem annak a bizonyosnak a roszabbik végére...Hát persze, hiszen amíg az utcai autóban volt a motor működött tökéletesen - széria pedállal - bowdennel- bowdenházzal...
Egyébiránt ezen a hétvégén sok műszaki hiba és még több vezetői hiba szedte áldozatát, a skodások közül Gábor Norbi 1.6-os 130LR-jében eltört a féltengely, de egész hétvégén csak a középmezőnyben autózott, Marton Gergő Super 1600-os Fabiájában pedig kikönyökölt a hajtókar az új motorban...
No mindegy, egyébiránt jól éreztem magam, végre ott voltam a mezőnyben résztvevőként, az autó jónak ígérkezik - a június végi osztrák és júliusi nagydobosi futamot kihagyom és igyekszem végre eljutni tesztelni, hiszen megint az bosszúlta meg magát, hogy versenyen tettem meg az első métereket. Kakucs a következő, ahol megyünk és ami hazai pályának számít nekünk. Egyébiránt a mezőny sokat gyorsult, a kis Suzukik is izmosodtak, szóval fel lehet kötni a gatyát!
Köszönet a képekért a Cars And Girls oldalnak és Tóth Istvánnak!
remélem szeptemberben ezt látják a többiek



2014. április 9., szerda

Hogyan legyek autóversenyző - avagy mennyibe kerül a licensz és az indulás 2014-ben

Mivel legtöbb ismerősöm így, vagy úgy az autózás világából kerül ki, időről-időre eszünkbe jut a gondolat, amit Jeff Gordon fogalmazott meg:
„ Néha úgy érzem, minden kisfiú álma, hogy versenyautót vezethessen. Nekem ez volt az álmom. Néztem nagy versenyzőket, és csak ennyit mondtam: ez az amit akarok.”
Én is így voltam, sajnos a családi háttér nem kedvezett és bárhogy szerettem volna sohasem kaptam sem anyagi, sem erkölcsi támogatást, de mindig motoszkált bennem. Mára sokak által tehetségesnek tartott amatőr fiatalból, aki sok szakágat kipróbált, öregedő licenszes versenyző lettem néhány éve. Ami néhány mai tizenéves fiatalnak a kezdő, vagy második kategória, nekem nagy szó volt, amikor ide beléptem 34 évesen és örülök, ha itt tudok aktívan lenni. Tudom sokaknak ez is örök álom maradt.
ennyi legalább összejött

Most, hogy visszatérek a rallycross világába, szinte minden beszélgetés keretei között előkerülnek a „na és mennyibe kerül” és ehhez hasonló kérdések, ha már jövő héten startol az évad és sikerül ott lenni, előlegként kezdjük az idei beszámolókat az előzetes költségekkel, amely a rajthoz álláshoz szükséges:
Amennyiben licenszes versenyzők szeretnénk lenni, egyesületi tagnak kell lenni egy olyan sportegyesületben, amely MNASZ tagsággal bír, illetve az adott szakágra – jelen esetben rallycross nevezési engedéllyel rendelkezik. Az én esetemben az egyesületem a TQS-Hungary nem kér külön tagdíjat versenyzőitől.
1,először is le kell tenni a minimumvizsgát, ez amolyan szabályismereti vizsga, három-négy oldalon keresztül kell „x-elni” az A B C válaszokat, olyan kérdésekből, amelyekkel jobb, ha tisztában van az ember fia, mielőtt versenyautóba ül. Én a szakági üléseken szoktam megejteni, a legtöbbekkel együtt, előtte van egy kis felkészítő, ahol a prominens személyek felelevenítik a tudásunkat, illetve tájékoztatnak az esetleges változásokról.
2, az MNASZ honlapjáról le kell tölteni a licensz igénylő nyomtatványt, el kell vele ballagni sportorvoshoz, a minimális vizsgálatokat meg kell csináltatni: szemészet, EKG, pisi labor, ha ezek rendben vannak, akkor lepecsételésre kerül a VERSENYEZHET bélyegzővel a lap.
3, a lapot alá kell íratni az egyesület vezetőjével, majd beadni az MNASZ-hez a kérelem, mellékelten csatolva a sztárfotónkkal személyi igazolvány kép méretben, illetve be kell fizetni az éves licensz díját + biztosítás díját. Ha csak egy-egy versenyt akarunk futni, vagy bele akarunk kóstolni a dologba válthatunk napi licenszet 3500 Ft-ért, amely egy versenyre érvényes, ha megtetszett a dolog, tíz napon belül lehetőség van a bajnoki pontok megtartása mellett kiváltani az éves licenszet, ha ezt elmulasztjuk a megszerzett pontjaink elvesznek. Az én kategóriámnak megfelelő licensz a rallycross B.
Akkor számoljunk:
minimumvizsga: 6000 Ft
sportorvosi : 5000 Ft
éves licensz : 23 000 Ft
éves biztosítás: 6000 Ft
összesen: 40 000 Ft
Ha minden rendben van megkapjuk a versenyzői engedélyt és biztosítást plasztikkártya formájában, benevezhetünk a versenyre. Az autónknak megfelelő kategóriába.
Az én kategóriám a régebben Div.9 névre hallgató, jelenleg Magyar Kupa néven ismert. Főbb jellemzői idéntől a maximum 1600 köbcentis motor, két kerék meghajtás, H kapcsolású váltó, E jelű gumiabroncs. A hazai mezőnyben ez a legnépesebb kategória, a nevezési díj is kedvezőbb, mint a nemzetközi kategóriák (Super National, Super 1600, Supercars)
nevezési díj 30 000 Ft
biztosítás: 6000 Ft
összesen: 34 000 Ft
Ha az adminisztratív dolgaink megvannak és van egy a kategóriánk és géposztályunknak megfelelő versenyautónk, akkor gépkönyveztetni kell, majd évente meg kell hosszabbítani a gépkönyvét. A gépkönyvezés a mi szakágunkban általában az első verseny en történik.
első gépkönyv: 20 000 Ft vagy éves hosszabbítás : 12 000 Ft

Nos, a fentiek tükrében az első versenyen, hogy rajthoz állhassunk ki kell csengetnünk:
összesen: 94 000, vagy 86 000 Ft-ot.
Ha teljes szezont akarunk futni, nyugodtan megszorozhatjuk héttel a versenyek nevezési és biztosítási díját, így a következő az egyenlet:
év eleji adminisztratív díjak: 60 000 Ft, vagy 52 000 Ft
összes nevezési díj+ biztosítási díj: 238 000
 éves adminisztrációs és nevezési díjak:  298 000 Ft, vagy 290 000 Ft.
Persze nem ezek a legnagyobb költségek egy versenyévad során. A legtöbbet az autó megépítése, felkészítése, fejlesztése, esetleges hibák kijavítása teszi ki. Nem kevés pénz felöltözni, cipő, overál, kesztyű, maszk, bukósisak megvétele – ezek általában több évre szóló cuccok. Szintén pénzbe kerül az autó és a csapat lejutása a versenyhelyszínekre, illetve a szállásköltség.
Ezeket a járulékos költségeket a versenyek beszámolói mellé „tűzöm” majd érdekességképpen…

 
versenyautó kiállításon - idén új köntösben megyünk

  Most várom, hogy új színt kapjon a kiskocsim, majd kezdődik az összerakás. Húsvétkor pedig Máriapócson az első megmérettetés, rekordnevezéssel...
http://www.rabocsiring.hu/index.php/husveti-nemzetkozi-rallycross-evadnyito-2014-04-20-21/

2014. január 21., kedd

KOMI KUPA 2014 január - Ismét Ladával

Valamikor január elején jött a facebookon a meghívó, rányomtam egy "ott leszek"-et, mert már nagyon hiányzott egy kis verseny. Feldobtam a labdát a skodásoknak, de Tímári Csabin kívül senki nem mozgatta a füle botját sem, Ő sem mondta tutira, hogy jön, így úgy döntöttem megnézzük mit tudunk Szergejjel a Lada 2107-essel - mert Ladák minden versenyen vannak :-).
Erősítette e részvételi szándékomat, hogy sok rég nem látott egyéb szakágakban jeleskedő barátom igazolta vissza jelenlétét és Csabi is megerősítette, hogy jön.
A kisautó Kecskemét óta pihent, pénteken beüzemeltük Balog Józsi barátommal segítségével - benya-akksi, illetve túrtam négy slicket, mert úgy emlékeztem száraz időt jósoltak szombatra.
A végére egész népes csapatot verbuváltunk, meg is beszéltük az indulást tőlem 6:45-kor - pont ekkor ébredtem telefon csörgésre, hívtak a srácok, hogy mindenki itt van a ház előtt... Gyors készülés és 8 körül megérkeztünk Kakucsra a pályára. Már akkor szép felhozatal volt színes-gyors-járművek terén, ami tovább erősödött, meg is állapítottuk gyorsan, hogy az én autóm az egyetlen széria technika, az összes Lada VFTS - de sebaj, "nem a részvétel, hanem a fontos"!

Mitsubishi EVO-k, kupás Swiftek, Astrák armadája, Lotus, BMW-k között felosontunk az edző futam két körére - újabb megállapítás - "csúszkálunk, mint disznó a jégen", majd még újabb - a többiek is...
A feeling kedvéért leengedtem a guminyomást agyig, ami mellesleg be is vált, majd az esélytelenek nyugalmával álltan fel a rajthoz egy narancs-fekete VFTS kíséretében. A tapadás észrevehetően jobb lett a közel egy bar nyomás veszteségtől, persze, hol az orrát, hol a fenekét kellett ráncba szedni a kockának - a bal lábam folyamatosan a féket simította. A jó meglepetés a futam végén, hogy a VFTS nem ért utol, a rossz, hogy mindketten egy körrel többet mentünk, mint kellett volna, így 10 perces büntetőidő került a nevünk mellé. (zárójelben: azért egy leintő embert elbírt volna az egyébiránt flott rendezés, amikor ezt jeleztem közölték, hogy tanuljak meg számolni; egyébiránt előttünk és utánunk is elkövették még néhányan ezt a hibát).

Miután kimérgelődtük magunkat, versenyt néztünk-szakértettünk, megállapítottuk, hogy a technikás vonalvezetés és a csúszós pálya sok sztárolt, nagy nevű pilótának feladta a leckét, sok "nevenincs" viszont, úgy fűzte le az autóját, mintha sínen ment volna... no comment itt, az megvolt ott...
Sajnos egy EVO az első futam végén megkente olajjal a nyomvonal egy részét és közel másfél órás takarítás után (heroikus küzdelmet vívtak a rendezők) újra indult a verseny egy új nyomvonalon, törölve az első futam eredményeit.
A második-első futamon biztonságra autóztam, tartva, hogy nem lesz második kör (a sötétedés miatt ez is benne volt a pakliban), sikerült egy 2:57-es futamot futni, ami abszolútban inkább a középmezőny vége, a Ladák között, viszont harmadik időt jelentett.
egyenlőre, mint egy guruló telefonfülke a szocializmusból
disznó a jégen
próbáltam íven


 A záró futamban megpróbáltam kiautózni amit tudott a széria motor-váltó-kopasz gumi elegy, sikerült 2:52-re javítani az időt, úgy, hogy a végére utolértem egy gyönyörű VFTS-t ez ugyan a helyezésbe nem játszott közre, de jó érzés volt.

Jó érzés volt újra látni rég nem látott és új versenyzőket, jó érzés volt bandázni, jó érzés volt elismerő vállveregetést kapni a kicsi kockával nyújtott teljesítményért, jó érzés volt felállni a dobogóra.

Szóval jó volt egy kicsit azt csinálni, amit szeretek, annak minden vonatkozásával együtt.
Azért, ha lett volna nálam egy vízes slick garnitúra....  
Lehet, hogy február 8-án viszek azt is...